Bár blogunk zenei témájú értekezései alapvetően a múltból idekerült kiadványokkal foglalkoznak, most kivételt teszünk, hisz a méltatásra kerülő lemez akár 35 évvel ezelőtt is megjelenhetett volna.
Aszongya egy haver a napokban: Jelentmegújhedlemezésbaszottjó.
Na ezen meglepődtem, mert az utóbbi időkben csak Lemmy egészségi állapotáról érkező nem túl bíztató híreket lehetett hallani, semmi olyasmit, hogy lemezt készítenének. Hát igen, a rockandroll legnagyobb arca pár éve leállt a cigiről és drogról, és whisky adagját is alaposan csökkentetnie kellett. Ez van, whiskybe balzsamozott, rockandroll által tartósított testén is csak fog az idő, pedig el akartuk hinni, hogy Lemmy 186 évesen is majd tolja, és napi 3 csaj meglesz neki a 2 litykó whisky mellett. Persze jópár évvel ezelőtt sejteni lehetett hogy készülődik valami, mert egyszercsak bajusz nélkül láthattuk (hálisten visszanőtt), na meg feltűnt valami alkoholmentes sörreklámban is. Viccen kívül egyébként, önéletrajzi könyvéből (Fehércsíkláz) azért egy igen jól gondolkodó Lemmyt ismerhetünk meg, akitől szellemileg az agyatlan önpusztítás nagyon távol áll. És talán ez a józanság mentette most meg és hallgatott-ha nem is elsőre-a jó szóra és egy ideig leállt a huligánkodással, kapott egy mini defibrillátort és bár fáj neki itt-ott (melyik 68 évesnek nem fáj), kicsit nehezen mozog, megfordult a fejében a turnézás abbahagyása is, de a lemezkészítés, újabb pusztító rákenrollok írása és előadása abbahagyását hálisten azért elképzelhetetlennek tartja.
