A Mondo címkét az áldokumentarista-szerű filmekre aggaták, melyek legfőbb jellegzetessége, hogy meglehetőst erős a szexuális és/vagy erőszakos töltetük. Rokonságot mutatnak az exploitation/sexploitation filmekkel. Virágzásuk a '60-as években kezdődött, kiteljesedése a műfajnak a '70-es évek volt. Jópár klasszikus született, elsősorban olasz rendezők jeleskedetek a néhol érdekes, néhol igencsak mocsok filmek készítésében.
Jelen posztunk tárgya viszont egy korai amerikai gyöngyszem, nem mástól, mint a B-moviek fenegyerekétől, Russ Meyertől. Róla tudni kell, hogy leszart minden filmes konvenciót, járta a saját útját, így készítve el ma már kultnak számító filmejeit. (Faster Pussycat! Kill! Kill!; Motorpsycho; The Immoral Mr. Teas; Blacksnake! vagy éppen a Vixen filmek.) Vizsgálódásunk célkeresztjébe nem emiatt került a Mondo Topless című 1966-os mozi, hanem zenéje miatt. Vagyis a zenekészítés mikéntje miatt. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a stoner szellemiség egyik első megnyilvánulását érhetjük itt tetten.
