1.Lungs 07:31
2.Almond Man 03:26
3.The Fortress 01:50
4.Plague Ride 07:42
5.Pillar To Post 03:53
6.This Evening's Arms 04:17
7.Like A Knife 04:57
8.Run Slow 09:00
2.Almond Man 03:26
3.The Fortress 01:50
4.Plague Ride 07:42
5.Pillar To Post 03:53
6.This Evening's Arms 04:17
7.Like A Knife 04:57
8.Run Slow 09:00
Leslie Stein: guitar & vocals, Kirsten Nordine: keyboard
Bruno Meyrick-Jones: guitar & vocals, Steve McGuirl: drums, percussion & guitar
Chad Laird: bass, guitar, piano & vocals
Különösebben nem kedvelem, amikor egy zenekar csinál egy olyan lemezt, ami olyan, mintha 30-40 éve is készülhetett volna. Egyrészt érti az ember az emóciókat, másrészt viszont valahogy hiányzik számomra e lemezekből valami, talán pont az anakronizmusuk miatt érzem ezt, nincs benne az a kor amikor készült, nem járják át a készítőket ért hatások, mintegy önmagukat lecsupaszítva csak a nekik kedves zenét játsszák. Nincs ezzel különösebb baj, igen sok jó lemez készül, a jelek szerint az érdeklődés is megvan a mai fiatalokban erre, hisz ha nem lenne, nem létezhetne ennyi jó kis régies psychedeliát játszó banda. Jelen írásban mégis kivételt teszek, hisz a két hölgy és három úr (e megnevezés életkoruk miatt kissé túlzás, de nem tartottam illendőnek csajozni meg srácozni) alkotta amerikai csapat olyan lemezt tett le az asztalra, mely egyrészt hangzásában és hangulatában is tökéletesen adja vissza a '60-as évek végének amerikai psychedelikus zenéit, másrészt pedig egyszerűen tökéletesre sikeredett, hibátlan alkotásról van szó. Nem akarok azzal bajlódni, hogy kire-mire hasonlít, maradjunk abban, hogy mindenre amit ma San Francisco Soundként ismerünk. Talán még mondhatnók a lemezt valami psychedelikus dream-popnak is, bár ez nem teljesen állja meg a helyét, hisz annál sokkal komplexebb zenét hallunk. Egyszerűen minden a helyén van, nagyon kitalált, mégsem túlbonyolított lendületes dalok, több ízt is elénk raknak, a csendesebb folkos hangulattól kezdve a kedves dalon és a nagyon dögös psychedelikus nótán át az összetettebb szerkezetekig.
Férfi és női szóló ének váltakozik dalról dalra és bizony a gitározó kezeknek is van lehetősége kibontakozni. Nem akarnék egy nótát sem kiemelni az egészből, úgy jó ez a lemez az elejétől a végéig, ahogy van.
Férfi és női szóló ének váltakozik dalról dalra és bizony a gitározó kezeknek is van lehetősége kibontakozni. Nem akarnék egy nótát sem kiemelni az egészből, úgy jó ez a lemez az elejétől a végéig, ahogy van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése